2017. február 10., péntek

X.


LANA

Sejtettem, hogy a "sírva elrohanok és bezárkózom a wc-be" tervem meghiúsul, na de hogy éppen Lionel Luthor miatt, azt álmomban sem gondoltam volna. Márpedig egyenesen nekiütköztem a tanári előtt.
- Miss Lang, nem kéne órára mennie? - kérdezte csodálkozva. Hosszú, fakó, göndör fürtjei tökéletes összhangban himbálóztak az arca körül.
- Magának meg nem a LuthorCorp plázában lenne a helye? - kérdeztem vissza. Szívesen mentem volna tovább a mosdóig, de ezután kissé hülyén jött volna ki.
- Feldúltnak látszik - jegyezte meg, miután alaposan végigmért.
"Na persze, majd pont veled fogom megbeszélni" - forgattam a szemem, de akkor ismét eluralkodott rajtam a mérhetetlen csalódottság, amit Chloe és Whitney keltett bennem. Újra tiszta szívből elsírtam magam.
- Nyugodjon meg - tette a vállamra a kezét, a másikkal pedig egy zsebkendőt nyújtott felém. Elvettem tőle, és nagyot trombitálva kifújtam az orrom. Éppen faggatózni kezdett volna, amikor megjelent egy férfi egy nem túl vastag aktával, amit aztán Lionel kezébe nyomott.
- Mr. Luthor! Itt az anyag, amit kért. Ez minden, amit itt találtunk.
- Köszönöm, John - bólintott, majd méltóságteljesen hátrakulcsolta a kezét, és lépett néhányat. Bár dúltak bennem az érzelmek, azért érdekelt, mit akarhatott Lionel pont a smallville-i gimiből. Megtöröltem a szemem, és megpróbáltam leolvasni a mappára írt nevet. Elkerekedett a szemem. Raya Reynolds - ez állt rajta.